Több mint 2,5 millióan tüntettek Franciaországban

Becslések szerint nagyjából másfél millióan vettek részt vasárnap Párizsban a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonuláson, amelynek élén mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel Francois Hollande francia államfő oldalán. A párizsival párhuzamosan Franciaország vidéki városaiban és Európa-, illetve világszerte hasonló tüntetéseket tartottak.

Párizsban a politikai vezetők karöltve, némán mentek, a francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt. Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök.

A világ vezető politikusai autóbuszon érkezetek a francia elnöki hivatalból, ahol Hollande előzetesen vendégül őket. A politikusokat - akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket - hatalmas tapssal fogadta a tömeg.

A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el. Mindkét csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre. A demonstráción Gyurcsány Ferenc volt magyar kormányfő is részt vett.

A felvonulók közül sokan a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fogtak, megölelték őket, gratuláltak ahhoz, hogy péntek este befejeződött a Charlie Hebdo elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat, miután a biztonsági erők megölték a merényletet elkövető testvérpárt, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is.

A párizsival párhuzamosan Franciaország vidéki városaiban is tüntetések voltak a szólásszabadságért és a fanatizmus ellen, ezeken együttvéve több mint egymillióan vettek részt. Az AFP becslése szerint 150-200 ezer ember tüntetett az ország harmadik legnagyobb városában, Lyonban, legalább 100 ezren vonultak fel Bordeaux-ban, több mint 60 ezren Rennes-ben és Marseille-ben. Mintegy 60 ezren tiltakoztak Saint-Etienne-ben, és hatalmas volt a mozgósítás Perpignanban, ahol a 110 ezer lakosból 40 ezren mentek utcára. Ezrek gyűltek össze Strasbourgban, sokan gyermekekkel.

Európa más országaiban és a világ más részein is demonstrációkat tartottak a szolidaritás jegyében. Brüsszelben nagyjából 20 ezer ember vonult utcára az "Együtt a gyűlölet ellen" címmel meghirdetett meneten. Sokan francia zászlót borítottak magukra és "Je suis Charlie" vagy "Együtt a gyűlölet ellen" feliratú, holland vagy francia nyelvű táblákkal vonultak végig a belvároson.
Bécs belvárosában 12 ezren vettek részt a terrorizmus elleni tüntetésen, Luxembourgban mintegy 2000 ember gyűlt össze a francia nagykövetség előtt, ahol a francia himnusszal és egyperces néma tiszteletadással emlékeztek az áldozatokra. Londonban ezer ember ment ki a Trafalgar térre, hogy a szólásszabadság védelmében ceruzát emeljen a magasba.
Madridban több száz muzulmán gyűlt össze "Nem a mi nevünkben" transzparens alatt az Atocha pályaudvarnál, ahol minden idők egyik leggyilkosabb iszlamista terrortámadását követték el 2004 márciusában. Muszlim vallási vezetők kisebb csoportja később koszorút helyezett el "Szolidaritásból Franciaországgal" felirattal a francia nagykövetségen.

Jeruzsálemben több mint ötszázan, Rámalláhban, a ciszjordániai Palesztin Hatóság székhelyén körülbelül kétszázan tartottak szolidaritási tüntetést Franciaországgal. A nap végére gyertyás megemlékezést hirdettek meg Gáza városában is.
A libanoni fővárosban kétszázan gyűltek össze, hogy elítéljék a franciaországi támadásokat. Több mint ötszázan tüntettek vasárnap "a szabadságért" az ausztráliai Sydneyben. Tokióban több százan, az afrikai Burundi fővárosában pedig 2-300-an tüntettek az erőszak ellen.

Több amerikai és kanadai nagyvárosban is csendes demonstrációt hirdettek meg vasárnapra.
Az európai országok belügyminiszterei eközben az Európai Unió külső határainak fokozottabb ellenőrzésére szólítottak fel. Az egyeztetést kezdeményező francia belügyminiszter közölte: mindannyian egyetértenek abban, hogy bizonyos kritériumok alapján bizonyos utasoknál mélyreható ellenőrzést kell végezni. Emellett kiemelte, hogy a terrorellenes küzdelem keretében ki kell építeni a légitársaságok utasainak adatait összegyűjtő rendszert.

A résztvevők kiemelték, hogy a jövőben a potenciális merénylők fokozottabb megfigyelésére és követésére kell helyezni a hangsúlyt. A miniszterek kifejtették, szorosabb együttműködésre törekednek az internetes szolgáltatókkal, hogy a szélsőséges tartalmakat a lehető leggyorsabban el lehessen távolítani az egyes oldalakról. Hozzátették, hogy az erőszakra felszólító tartalmak megfigyelésének minden esetben együtt kell járnia a szólásszabadság szigorú betartásával.

A Bild am Sonntag című vasárnapi német lap arról számolt be, hogy a párizsi vérengzés után újabb iszlamista terrortámadások történhetnek Európában. Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) információi szerint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet egy európai támadássorozat nyitányaként tartja számon a párizsi mészárlást - írta az újság.

Az NSA röviddel a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni merényletet és a túszejtéseket követően újabb üzeneteket fogott el, amelyek szerint Párizs után más európai fővárosok következnek - közölte a lap, hozzátéve, hogy az NSA által rögzített beszélgetésekben elhangzik Róma neve.